Varságról


kapu

Székelyvarság

Románia legnagyobb szórványtelepülése, területe körülbelül 77 négyzetkilométer. Ugyanakkor egyike Székelyföld legfiatalabb falvainak, önálló községként, Varságtelep néven 1907-ben jött létre, amikor az oroszhegyi és korondi nyári szállások állandósultak. Mostani nevét 1909-től viseli.


  • Erdély keleti szélén, a Székelyföldön helyezkedik el, közigazgatásilag Hargita megye része.
  • A Dél-Görgényi havasokban, a vulkanikus eredetű Székelyvarság-i medencében található 830-1050 m-el a tengerszint fölött, a Nagy Somlyó és a csomafalvi Délhegy tövében.
  • Területe északon Gyergyóalfalu és Csomafalva községgel, keleten Zetelakával és Újfaluval, délen Oroszheggyel és Farkaslakával nyugaton pedig Koronddal és Parajddal határos.
  • Hagyományos megközelítése a 138B megyei – aszfaltozott út, mely a zeteváraljai víztározótól indulva 13 km után éri el a községet.
  • Éghajlata mérsékelt szárazföldi, rövid és hűvös nyárral, hosszú és hideg téllel.
  • Legfontosabb vízfolyása a Nagyküküllő (melynek itt található a forrása), többi fontosabb pataka: Tartód, Kiság, Varság, Nagykút, Boros, Köves, Szilidi stb.
  • Területe 7 669 ha, ennek közel 60% erdő, melynek mélye több állatfajt is rejt, otthonos erre a nyúl, róka, farkas, barnamedve, hiúz, fajdkakas, császármadár. Rengeteg a málna, áfonya, szeder és szamóca, a gombafajták változatossága lenyűgöző. Sebesvizű patakaiban gyakori a pisztráng.
  • Lakossága 2011-ben 1580 fő (1996-ban még 1745 fő), a számozott telkek száma 675. További statisztikai adatok itt találhatók. Fő foglalkozásuk a fakitermelés és megmunkálás, mezőgazdaság, kőfaragás, fonás-szövés és újabban a faluturizmus. A Kárpát medence azon ritka helyeinek egyike, ahol még kézzel hasítanak (“pattintanak”) zsindelyt. Innen ered a Zsindelyország elnevezés.
  • Eredete a XIX század végére tehető, amikor Oroszhegy havasainak nyári szállásai (havasi lakások és pajták) állandósulnak. A XX század elejére ezek tanyabokrokká fejlődnek, 1895-ben anyakönyvileg majd 1907-ben közigazgatásilag is függetlenednek. Ekkor veszi fel a település a Varságtisztás nevet, mely 1909-től Székelyvarságra változik. Az eredeti tanyabokrok ma is léteznek, ezek délről észak fele: Küküllő, Bagzos, Nagykút, Sólyomkő, Központ, Forrásköze, Tisztás.

Bővebben a Wikipédián olvashat róla. Néhány régebbi fénykép Varságról.