Tárhelyszolgáltatónk „komolysága”, na meg a saját jóhiszeműségünk nyomán ismét honlap nélkül maradtunk. Az oldal újjáépítése időigényes, de folyamatosan dolgozunk rajta, ezért érdemes gyakran visszatérni.
Az Újjáépítés alatt honlapunk tesztüzemben működik,
ez idő alatt személyes adatokat nem tárolunk.
Amit Székelyvarságról tudni illik
Földrajzilag
Erdély keleti szélén, a Székelyföldön helyezkedik el, közigazgatásilag Hargita megye része.
A Dél-Görgényi havasokban, a vulkanikus eredetű Székelyvarság-i medencében található 830-1050 m-el a tengerszint fölött, a Nagy Somlyó és a csomafalvi Délhegy tövében.
Szomszédai
Északon Gyergyóalfalu és Csomafalva község, keleten Zetelaka és Újfalu, délen Oroszhegy és Farkaslaka nyugaton pedig Korond és Parajd, mint ahogy a mellékelt térképen is látszik
Éghajlata
mérsékelt szárazföldi, rövid és hűvös nyárral, hosszú és hideg téllel
Legfontosabb vízfolyása
a Nagyküküllő (melynek itt található a forrása), többi fontosabb pataka: Tartód, Kiság, Varság, Nagykút, Boros, Köves, Szilidi stb.
Eredete
a XIX század végére tehető, amikor Oroszhegy havasainak nyári szállásai (havasi lakások és pajták) állandósulnak. A XX század elejére ezek tanyabokrokká fejlődnek, 1895-ben anyakönyvileg majd 1907-ben közigazgatásilag is függetlenednek. Ekkor veszi fel a település a Varságtisztás nevet, mely 1909-től Székelyvarságra változik. Az eredeti tanyabokrok ma is léteznek, ezek délről észak fele: Küküllő, Bagzos, Nagykút, Sólyomkő, Központ, Forrásköze, Tisztás.
És a végére egy kis statisztika
Területe 7 669 ha, ennek közel 60% erdő, melynek mélye több állatfajt is rejt, otthonos erre a nyúl, róka, farkas, barnamedve, hiúz, fajdkakas, császármadár. Rengeteg a málna, áfonya, szeder és szamóca, a gombafajták változatossága lenyűgöző. Sebesvizű patakaiban gyakori a pisztráng. Lakossága 2011-ben 1572 fő (1996-ban még 1745 fő), a számozott telkek száma 675. Fő foglalkozásuk a fakitermelés és megmunkálás, mezőgazdaság, kőfaragás, fonás-szövés és újabban a faluturizmus. A Kárpát medence azon ritka helyeinek egyike, ahol még kézzel hasítanak (“pattintanak”) zsindelyt. Innen ered a Zsindelyország elnevezés.